Ma 82 napja, hogy megszületett a fiam!
Rég nem írtam, mert kórházban voltam és vagyunk még mindig.
Ez a 82 nap rengeteg aggódást, fájdalmat és persze örömet tartogatott. Gordont 9 naposan újra kellett éleszteni, majd hetek teltek el és még mindig nem tudták leszedni a lélegeztetőgépről. Mindeközben hol jó, hol rossz hírekkel szolgáltak az orvosok az általános állapotát illetően. Hol bánatunkban, hol örömünkben sírtunk.
Eltelt 7 hét és végre megmutathatta, hogy tud önállóan lélegezni! Jöhetett a következő lépcsőfok a CPAP sapka, majd 10 nap után a garat oxigén. 3 nap elteltével egy fertőzés következtében visszakerült lélegeztetőgépre, bő 1hét és ismét CPAP sapka majd garat oxigén és végül szabadon áramló oxigén...
Közben egy bőrgomba is megtalálta Gordont, ezzel most is küzdünk.
Tegnap este visszakerült garatoxigénre, de a mai laborok szerint nincs semmi baj... így nem tudni mért volt erre szükség. Reméljük csak átmeneti a dolog.
A második körös garatoxigénnél már elkezdett cumiból megtanulni enni, eddig egyszer sikerült megenni a teljes adagot, azaz 45ml-t cumiból.
Volt mindkét szemen lézeres szemműtét, ennek jövőhéten lesz a kontrolja és ha minden rendben, akkor átmehetünk egy másik kórházba ahol Gordon is és én is tanulhatunk és összeszokhatunk végre...
Íme egy videó a küzdelmes első két hónapról:
2 megjegyzés:
Nagyon szorítottam eddig is Nektek, de ezután is minden jót és sok-sok erőt kívánok!
Annamari
Szia! Olvaslak,és drukkolok, hogy mihamarabb hazakerüljön a Kicsi!!
Megjegyzés küldése