2013. március 29., péntek

húsvéti babatali

Tegnap babatalin voltunk, a szokásos bandával. Akikkel egy időre volt kiírva Gordon. Édes volt, sétálni akart ahogy itthon is, kanapén kapaszkodva ment, ahogy itthon is és kúszott ahogy itton is, de a duma csak a végén indult be egy kis te, te, te meg egy kis morgás erejéig. :)

Itthon is egész nap állni akar és sétálni enni meg alig, bár sose volt jó evő, nem is nevezném drasztikusnak a dolgot, nem is akadok ki rajta, nem foglalkozom vele. Bár tegnap csak 8350-et mutatott a mérleg, nem érdekel... annyit jön megy, h ez simán belefér sztem.

Viszont simán eszik már öklendezés nélkül vajas kenyeret, meg darabos zöldségeket. De gyümölcsöt semmilyen formában nem eszik... pépet se... 3 kanál a max.















2013. március 17., vasárnap

mi micsoda




Gordon kommunikál és mindennek tudni akarja a nevét. Persze mindezt nem klasszikus módon teszi...
Kinyújtja a kezét arra a tárgyra aminek a nevét hallani akarja, én rávágom, hogy az mi és ő elégedetten mosolyog vagy rögtön mutat a következő mondandómra. Ezt leginkább az ágyában ácsorogva szereti kivitelezni, mikor is szisztematikusan megy körbe és a falon lévő összes állatra rámutat, vagy éppen a lámpára vagy a szoba közepére ahol egy csomó játék van és akkor csak annyit tudok mondani játékok, oda képes többször egymás után mutatni, gondolom várja a sok verziót. :)

Beszéd terén továbbra is halandzsa van, ha megkérdezzük mit mondd az óra akkor mondja, h tikitikitiki. :)
Illetve ha olyan kedve van megmutatja, hol a szeme valaminek/valakinek, de előfordul, hogy keveri az orral. :)

A nap nagy részében a kanapé szélén jön-megy, persze időnként kúszik a labdák után. Sajna viszont nagyon szeret rajtam csüngeni, szinte csak akkor jó minden ha én ott vagyok. Például a mosogatógépbe nem tudok bepakolni anélkül, hogy ne lenne a lábam alatt és ne vinnyogna, hogy vegyem fel. Főzésnél is a konyhapulton ül és sorra adom neki a régi cumikat vagy bármit, amiket sajnos csak eldobál, így haladni sem egyszerű mellette, de akkor legalább nincs hiszti, hogy nem velem van. :)

Én emlékszem még arra a posztomra, mikor is azt írtam, h alig várom, hogy jöjjön utánam, hát most megkaptam. :)
Viszont akkor még kívánnék egyet, hátha bejön: Mire két éves lesz tanuljon meg járni és úgy jönni utánam. :)


Enni is állva enne legszivesebben :)
Tegnap esti súly: 8450g

2013. március 13., szerda

helyre rakva

Hétfőn reggel mikor megérkeztünk a kórházba, egy nővérke mielőtt beengedett volna minket az osztályra elkezdte kocogtatni az ajtó, és megkérdezte, hogy ezt vajh olvastuk e? Miszerint a gyermekkel csak egy szülő lehet bent. Mondtam jól van akkor majd felváltva... nem-nem aki ide beteszi a lábát ki nem mehet. MIVAAAN?? Nekem se kellett több jól felhúztam magam, hogy kedden mikor ott voltunk mért nem tudtak normálisan tájékoztatni. Nagyduzzogva bementem Gordonnal, majd oda vetették, hogy fürdessem meg. Mivel arról volt szó, hogy reggel megyünk és délután jövünk, nem készültem semmilyen fürdetésre. Na ezen is elkezdtem puffogni, mire  a nővér teljesen kibukott rám és nem kellett megfürdetni. Nem azzal volt bajom, hogy vannak szabályok, hanem avval, hogy nem lettünk előre tájékoztatva holott 2órán át ott dekkoltunk kedden...

Mivel a reggelem amúgy sem indult jól és teljesen feszült lett a hangulat és a kórteremben lévő bűzről ne is beszéljünk... Az egyik anyuka büdösebb volt, mint a másik. Szóval végül én kiköltöztem a folyosóra és apa be Gordonhoz. Én rohantam reggelizni, épp akkor értem vissza mikor vitték a műtőbe, de nem volt hiszti, mert elbódították előtte. 9-kor vitték a műtőbe és fél10után már hozták is vissza. Kérdéses volt, h a baloldalhoz is hozzányúljanak, de végül, csak a jobb oldali lett korrigálva, ami kisebb, mint a másik, mert anno a sérv a vérkeringését szinte teljesen elzárta. A lényeg, hogy már délután 4-kor itthon volt és azóta is nagyon jól van. :))

2013. március 6., szerda

zacsiba le


Mivel Gordon már nagyon szépen használja a lábát, úgy döntöttünk, hogy gyorsan megejtjük a here műtétet. Azért voltunk bizonytalanok, h mikor ejtsük meg, mert nem akartunk tornát, úszást kihagyni a sebe miatt, viszont így pár nap kimaradhat, mert igazából már rendesen használja.
Tegnap elmentünk a sebészetre és el is intéztünk mindent. Hétfőn reggel vele kezdenek. Jobb golyó nincs  a zacsiba és a bal se teljesen, így mindkettő korrigálásra szorul. Viszont ha minden simán megy, márpedig mért ne menne, akkor még aznap hazajöhetünk. :)
Tegnap megvolt a vérvétel, beszéltünk az altatóorvossal és a szükséges papírok is kitöltésre kerültek.








Kép készítésének ideje: reggel 8:30
Apa gondolta lazul egyet... persze ezt Goron nem hagyta szó nélkül, addig rinyált míg nem csatlakozhatott. :D





2013. március 2., szombat

8220g

Mikor levették a gipszet Gordon súlya 8050gramm volt, vagyis az 5hét alatt nem hízott túl sokat. Azóta pedig elérte a 8220g-ot. Pedig nem eszik többet, viszont mindenből kér amit mi eszünk, képes órákon át hörcsögként pofazacskóba tárolni a kajákat, főleg a húst... :D

Apával minden nap ebéd után usziba mennek, de ma nem voltak, mert elég hosszúra nyúlt ez a nap így is. Reggel 8-kor elmentünk a Veresegyházi piacra és fél12-re értünk haza, majd fél1-kor mentünk családi ebédre és 4-kor értünk haza. A piacon amúgy egy búgócsigát kapott , de még sok lehetősége nem volt kipróbálni. :)

A lábát már szépen hajlítja, de a ráállás nem megy neki, mintha fájna, de nem is erőltetjük. 

2013. február 24., vasárnap

Gyógytorna gyógytorna hátán

Ez a hét a mindennapi gyógytornáról szólt. Minden reggel bementünk a klinikára, hogy egy nagyon profi és Gordonnal cukin bánó Hajni néni megtornáztassa Gordont. A cél az, hogy a már műtött lába tökéletesen működjön mire a másik oldal gipszbe kerül. Napról napra egyre többet várt Gordontól , így a második napon már 90 fokban hajlott a térde, persze nem jó kedvében. A kúszáshoz még mindig nem használja a jobb lábát, de ma voltunk uszodába. Nem úszáson, csak izomlazító vízben pancsoláson. Először nagyon kapaszkodott apába, de 1 perc alig telt el és már csak úgy csapkodta a vizet. Nagyon szereti a vizet, főleg mikor apa hasít vele a vízben és forog vele, azt teli pofával kacarászva élvezi. Apuci próbálta a vízben tornáztatni a lábát, de ahogy a szárazföldön is, állandó ellenállást tanúsít. Ennek ellenére sikerült evvel a fürdőzéssel elérni valamit, mert miután hazaért a játékba feledkezve, hason fekve, a jobb lábát átkulcsolta a balon. Ez nagyon szó, mert tényleg nagyon ritkán használja. Sőt, ma rám mászva mikor próbált felállni a térdelő pózig is eljutott sírás nélkül. Így minden nap tervezzük elvinni, mert az Újhegyi usziba a belépő 600 ft 2órára és 3év alatt ingyenes, ami szerintem a többi uszi árakhoz képest nagyon kedvező, pláne, hogy az állandó úszásoktatások miatt a legtöbb helyen nem is lehet emberi időben igénybe venni a gyerekmedencét.

Jövőhéten csak egyszer kell vinni Gordont megmutatni Hajni néninek, hogy hogy halad, remélem elégedett lesz vele...

2013. február 18., hétfő

Pápá gipsz!

Ma végre lekerült a gipsz amire annyira vártunk. Bár az örömöt beárnyékolta Gordon sírása és fájdalma.
Mikor levették a gipszet nagyon sírt, bár akkor már 4órája nem aludt, nagyon álmos volt, de amint mozgatni akarta még jobban rázendített. Orvos csak késő délután tudott volna ránézni, így haza jöttünk, mert a holnapi fél 8-as nagy vizitre amúgy is be kell mennünk. A kocsiban aludt 1 órát és már nem is sírt. Így megnyugodtam, hogy nem fáj neki. Aztán mikor próbáltam neki behajlítani a térdét akkor nagyon nyöszörgött. Az izmai teljesen beálltak... remélem holnap végre lesz gyógytorna, mert ma persze az se volt. 
A sebe nagyon szép, sokkal rosszabbra számítottam, ha lekopik a betadine akkor lefotózom.
Az ülés még nem nagyon megy neki, gondolom a hasizmai is ernyedtek. 
Viszont ma végre nagy kádba fürödhetett, aminek nem volt olyan kitörő ováció az eredménye, mint az szokott, hisz nem értette, hogy most ezt hogy hogy? Most legalább jó tiszta és illatos. A lába cserepes, jó vastagon bekrémeztem és masszíroztam a lábát, amit nagyon élvezett. :)

Tegnap még csak így tudtunk mosakodni...

Ma meg már pancsiiiiiiiiiiiii :)))