Gordon kommunikál és mindennek tudni akarja a nevét. Persze mindezt nem klasszikus módon teszi...
Kinyújtja a kezét arra a tárgyra aminek a nevét hallani akarja, én rávágom, hogy az mi és ő elégedetten mosolyog vagy rögtön mutat a következő mondandómra. Ezt leginkább az ágyában ácsorogva szereti kivitelezni, mikor is szisztematikusan megy körbe és a falon lévő összes állatra rámutat, vagy éppen a lámpára vagy a szoba közepére ahol egy csomó játék van és akkor csak annyit tudok mondani játékok, oda képes többször egymás után mutatni, gondolom várja a sok verziót. :)
Beszéd terén továbbra is halandzsa van, ha megkérdezzük mit mondd az óra akkor mondja, h tikitikitiki. :)
Illetve ha olyan kedve van megmutatja, hol a szeme valaminek/valakinek, de előfordul, hogy keveri az orral. :)
A nap nagy részében a kanapé szélén jön-megy, persze időnként kúszik a labdák után. Sajna viszont nagyon szeret rajtam csüngeni, szinte csak akkor jó minden ha én ott vagyok. Például a mosogatógépbe nem tudok bepakolni anélkül, hogy ne lenne a lábam alatt és ne vinnyogna, hogy vegyem fel. Főzésnél is a konyhapulton ül és sorra adom neki a régi cumikat vagy bármit, amiket sajnos csak eldobál, így haladni sem egyszerű mellette, de akkor legalább nincs hiszti, hogy nem velem van. :)
Én emlékszem még arra a posztomra, mikor is azt írtam, h alig várom, hogy jöjjön utánam, hát most megkaptam. :)
Viszont akkor még kívánnék egyet, hátha bejön: Mire két éves lesz tanuljon meg járni és úgy jönni utánam. :)
 |
| Enni is állva enne legszivesebben :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése